Korunk környezeti válságát - a klímaváltozás mellett - a biodiverzitás csökkenése és az ökoszisztémák degradálódása jelenti. Ennek a trendnek a globális megállítását tűzte ki célul az IPBES (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services). Az IPBES kormányközi szervezet, tagjai a kormányok, így az IPBES által elfogadott dokumentumok nem csak szakmai tanulmányok vagy szakértői munkák, hanem nemzetközi, több ország esetében pedig rögtön nemzeti jogi dokumentumok. A hír apropója, hogy az IPBES első felmérése a beporzó állatokról (pollinátorok), beporzásról és az ebből fakadó élelmiszertermelésről a múlt hét végén jelent meg. A dokumentum áttekinti a beporzók és beporzási rendszerek diverzitását, trendjeit és helyzetét, és ezek szerepét az élelmiszertermelés, az emberi jólét és a biológiai sokféleség fenntartásának biztosításában. Sorra veszi a beporzókat és beporzást érintő közvetlen és közvetett tényezőket, mint például a tájhasználat, mezőgazdasági kezelések, vegyszerhasználat, kórokozók és klímaváltozás. Értékeli a beporzás gazdasági szerepét és értékét, de emellett a helyi közösségek tudását is figyelembe véve a beporzók és beporzás nem csupán gazdasági értékeit is számba veszi. A beporzókat veszélyeztető egyes kockázati tényezőkre adott vagy adható válaszok, azok védelmét és fenntartását elősegítő lehetőségek a tanulmány fontos részét képezik. A munka fő célja a beporzók esetében tapasztalt hanyatlás okainak megismerése, és megismertetése, és annak feltárása, hogy miként segítheti védelmüket és fenntartásukat a gyakorlat és a politikai döntéshozatal. Így például a tájhasználat és a mezőgazdaság terén olyan innovatív kezdeményezések, mint az ökológiai intenzifikáció, valamint a helyi közösségek által alkalmazható módszerek. A tanulmány a politikai döntéshozatal és a társadalom számára egyaránt fontos üzenetet hordoz, egyben rámutat, hogy a beporzás, mint fontos ökoszisztéma szolgáltatás miként járulhat hozzá a 2015-ön túli fejlesztési tervek, fenntartható fejlődési célok eléréséhez és az ökoszisztémák védelméhez.
A felmérés nemzetközi fogadtatása minden képzeltet felülmúlt. Mindössze másfél nappal (!) a megjelenése után 800 cikk jelent meg róla, 70 országban 25 nyelven, a New York Times-tól a CNN-n át a világ szinte összes vezető médiájában, ezzel valószínűleg felülmúlta az IPCC média fogadtatását is. A hír két szinten is kötődik az MTA ÖK-hoz. Egyrészt az IPBES-ben a magyar részvétel általában kiemelkedő, számos ÖK-s kollégát is beleértve, melyet az NKFIH támogatása tesz lehetővé. Másrészt a
jelen pollinációs felmérés megtervezésében és elindításában részt vett Báldi András, a tanulmány elkészítését koordináló vezető szerzők egyike pedig Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA ÖK Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa, így az ő neve is fémjelzi a tanulmányt.
