IPBES: gyökeres változások szükségesek a természet helyreállításához és megőrzéséhez - a jelenlegi helyzet haszonélvezőinek érdeke nem írhatja felül a közérdeket

brigi küldte be időpontban

Globális felmérés készült az ökoszisztémák egészségéről, amelytől minden faj, köztük az ember is függ

A természet pusztulása példa nélkül álló az emberiség története során – a fajok kihalása egyre gyorsul, melynek a társadalomra nézve is súlyos következményei várhatóak, figyelmeztet a mérföldkövet jelentő új tanulmányában az IPBES, a Biodiverzitás és Ökoszisztéma Szolgáltatás Kormányközi Platform, amelyet az április 29 – május 4 között tartott plenáris ülésen fogadtak el.

„Az IPBES globális felmérése teljes mértékben igazolja átfogó jelentések alapján, a baljós képet”- mondta az IPBES elnöke, Sir Robert Watson. "Az ökoszisztémák egészsége, amelytől mi és minden más faj is függ, gyorsabban romlik, mint valaha. Pusztítjuk gazdaságaink, megélhetésünk, élelmiszerbiztonságunk alapjait, egészségi állapotunkat és életminőségünket világszerte.”

„A jelentés azt is bemutatja, hogy nem túl késő változtatni, de csak akkor, ha most elkezdjük helyi és globális szinten egyaránt” - mondta.

Transzformatív változás révén a természet még mindig megőrizhető és helyreállítható

„Transzformatív változás” szükséges, amely alatt alapvető, rendszerszintű átalakítást értünk a technológiai, gazdasági és társadalmi területeken, beleértve a jelenlegi paradigmákat, célokat és értékrendet is. ” Transzformatív változások révén” a természet még mindig megőrizhető, helyreállítható, és használható fenntartható módon – mely a többi globális fenntarthatósági cél eléréséhez is kulcsfontosságú. „Az IPBES Plenáris tagországai elismerték, hogy a transzformatív változást a jelenlegi helyzet haszonélvezői ellenezni fogják, de hangsúlyozták azt is, hogy ezt a szélesebb közösségi érdek felülírhatja.” mondta Watson.

Minden idők legátfogóbb jelentése

A biológiai sokféleségről és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló IPBES globális jelentés minden idők legátfogóbb felmérése. Ez az első kormányközi jelentés, mely bár a 2005-ös Millenniumi Ökoszisztéma felmérésre épített, új, innovatív módszereket vont be az ismeretek értékelésébe. Az elmúlt három évben 50 ország 145 szakértője állította össze a jelentést, további 310 szakértő bevonásával. A jelentés az elmúlt öt évtized változásait értékeli, átfogó képet nyújtva a gazdasági fejlődés irányairól és a természetre gyakorolt hatásukról. Ezen kívül több lehetséges forgatókönyvet is kínál a következő évtizedekre.

A biológiai sokféleség és a természet „ajándékai” a közös örökségünk és az emberiség létfenntartásának legfontosabb biztosítéka, mely mostanra szinte teljesen kimerült

Mintegy 15000 tudományos és kormányzati forrás szisztematikus feldolgozása alapján a jelentés (első alkalommal ilyen áttekintően), az őshonos és a helyi ismereteket is figyelembe vette, különösen a Bennszülött Népek és a Helyi Közösségek számára fontos kérdésekben. „A biológiai sokféleség és a természet „ajándékai” közös örökségünk és az emberiség létfenntartásának legfontosabb biztosítéka, mely mostanra szinte teljesen kimerült ”mondta Sandra Díaz professzor (Argentína), aki Josef Settele (Németország) és Eduardo S. Brondízio (Brazília és USA) professzorok mellett vezette a tanulmány készítését. A fajokon belüli, fajok közötti és ökoszisztémák közötti sokféleség – és a hozzájuk kapcsolódó felmérhetetlen természeti „ajándékok” mennyisége, minősége és változatossága gyors ütemben csökken, bár még mindig vannak eszközök a fenntartható jövő biztosítására az emberiség és a bolygó számára.”

Egymillió állat- és növényfajt fenyeget kihalás

A tanulmány szerint körülbelül egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sokat közülük évtizedeken belül, ez a veszély az emberiség története során példanélküli. A honos fajok átlagos egyedszáma a legfontosabb szárazföldi élőhely típusokban 1900 óta legalább 20%-kal csökkent. A kétéltű fajok több, mint 40 %-a, a zátonyképző korallok csaknem 33%-a és az összes tengeri emlős több, mint egyharmada veszélyeztetett. A rovarok tekintetében a kép nem ennyire egyértelmű, de a létező adatok szerint 10 %-uk veszélyeztetett. A 16. század óta 680 gerinces faj halt ki, és az étkezési vagy mezőgazdasági hasznosítású háziasított emlősfajták 9%-a tűnt el 2016-ra, valamint további 1000 fajta veszélyeztetett.

A pusztulás komolyan veszélyezteti az emberi jól-létet a világ minden régiójában

„Az ökoszisztémák, fajok, vad populációk, helyi változatok és háziasított növény- és állatfajták területe vagy mennyisége csökken, állapotuk egyre rosszabb vagy el is tűnnek. A földi élet alapvető, egymással szoros kapcsolatban élő hálózata zsugorodik, és egyre inkább pusztul”- emelte ki Settele professzor. „Ez a pusztulás az emberi tevékenység közvetlen következménye, és komolyan veszélyezteti az emberi jól-létet a világ minden régiójában”. A döntéshozás hatékony támogatása érdekében a szerzők a tanulmányban rangsorolták a globálisan működő öt legfontosabb, közvetlen ható-tényezőt, amire mindeddig globális léptékben és ennyi bizonyítékkal alátámasztott tudás alapos elemzése alapján nem volt példa.

Az öt legveszélyesebb tényező

Ezek a tényezők csökkenő sorrendben a következők: 1) a szárazföldi és tengeri területek használatának változása, 2) az élő szervezetek közvetlen felhasználása, 3) klímaváltozás, 4) szennyezés és 5) az idegenhonos özönfajok terjedése.

A tanulmány rámutat arra, hogy 1980 óta az üvegházhatású gázok kibocsátása megduplázódott, mely átlagosan 0,7 C fok globális melegedést okozott. A klímaváltozás máris hatással van az élővilágra az ökoszisztémáktól a genetikai sokféleségig. Ez a hatás várhatóan a következő évtizedekben fokozódik, mely egyes esetekben akár a szárazföld- és tengerhasználat változás, és egyéb tényezők hatását is felülmúlhatja.

Csak transzformatív változás mentheti meg az életet, amelynek része a gazdaság, a szociális és politikai rendszer, valamint a technológia alapvető átalakítása

A természetvédelem érdekében tett erőfeszítések és szabályozások ellenére a tanulmány megállapítja, hogy a jelen folyamatok mellett a természet megőrzése és fenntartható használata nem valósulhat meg, és a 2030-ig és azon túl vállalt célok is csak teljes átalakítással teljesíthetők. Ennek része a gazdaság, a szociális és politikai rendszer és a technológia alapvető átalakítása. A húsz Aichi Biodiverzitási Cél közül mindössze négy esetében látunk megfelelő előrehaladást, így nagyon valószínű, hogy a vállalások 2020-ra nem teljesülnek.

A biodiverzitás csökkenés fenntarthatósági, gazdasági, biztonsági, szociális és etikai kérdés is

Az ökoszisztémák és a biodiverzitás terén jelenleg tapasztalt negatív trendek a szegénységgel, az éhezéssel, a vízzel, a városokkal, a klímával, az óceánokkal és a szárazfölddel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Célok 80 %-ának teljesítését veszélyezteti (a 44 vizsgált cél közül 35 esetében). Kijelenthető ezért, hogy a biodiverzitás csökkenése nem kizárólag környezetvédelmi probléma, hanem fenntarthatósági, gazdasági, biztonsági, szociális és etikai kérdés is. „Annak érdekében, hogy jobban megértsük, és még inkább, hogy beavatkozhassunk azon ható tényezőknél, amelyek a biodiverzitás, és az emberek számára nyújtott javak pusztulását idézik elő, meg kell értenünk a változások történeti folyamatát és a demográfiai és gazdasági ható tényezők komplex, globális összefonódásait, valamint azokat a szociális értékeket, melyek ezeket megalapozzák” -mondta Brondízio professzor.

Főbb üzenetek

Bob Watson azt szeretné, hogy az emberek felismerjék: a természet valóban fontos nekünk, nem szabadna elpusztítanunk, merthogy a természet alapvető az élelem, víz- és energiabiztonságunk szempontjából.

A természet értékes, merthogy egészséges, jól működő ökológiai rendszerek (erdők, gyepek) nélkül nem élhet túl az emberiség.

A természet gyorsabban pusztul, mint bármikor máskor az emberi történelem során.

Az életünket fenntartó rendszert pusztítjuk; ha elpusztul, vele pusztulunk mi is.

Még van esély, de ehhez radikális átalakításra van szükség a gazdaságban, világnézetünkben és viselkedésünkben.

Egymillió faj élő halott; kipusztul, ha nem restauráljuk az élőhelyét.

A természet és javainak (szolgáltatásainak) megvédése nélkül nem védhetjük meg magunkat.

Források: